Buhara (Bukhara)
Buhara Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) székhelye az ország déli részén.
Népessége 1999-es adatok szerint 237 900 és ezzel a közép-ázsiai ország ötödik legnagyobb városa. Ősi civilizációs központ, amelynek környékét már legalább öt évezrede lakják. A selyemút egyik legfontosabb állomása volt.
A perzsa befolyás időszaka után sokáig a türk világ fontos központja volt. Utolsó emírje, Szejid Mir Mohamed Alim 1920-ig uralkodott. Buhara mecsetekben és medreszékben bővelkedő központja a világörökség része.
Évezredekkel ezelőtt az árja bevándorlók népesítették be Buharát. A térséget az iráni szogdok lakták, akik közt néhány évszázaddal érkezésük után a perzsa nyelv használata vált uralkodóvá. Az Encyclopædia Iranica (Iráni Enciklopédia) szerint Buhara neve a szogd βuxārak szóból eredhet, amelynek jelentése „szerencsés föld” és amely Buqarak alakban származott át az ótörök nyelvbe. Egy másik lehetséges etimológia (amelyet az Encyclopædia Iranica kevésbé valószínűnek tart), hogy a „kolostor” jelentésű szanszkrit Vihara szó török (ujgur átvételéből származik és a buddhizmus iszlám előtti befolyásáról tanuskodik, amely különösen a Kusán Birodalom idején volt erős a régióban.
Népessége 1999-es adatok szerint 237 900 és ezzel a közép-ázsiai ország ötödik legnagyobb városa. Ősi civilizációs központ, amelynek környékét már legalább öt évezrede lakják. A selyemút egyik legfontosabb állomása volt.
A perzsa befolyás időszaka után sokáig a türk világ fontos központja volt. Utolsó emírje, Szejid Mir Mohamed Alim 1920-ig uralkodott. Buhara mecsetekben és medreszékben bővelkedő központja a világörökség része.
Évezredekkel ezelőtt az árja bevándorlók népesítették be Buharát. A térséget az iráni szogdok lakták, akik közt néhány évszázaddal érkezésük után a perzsa nyelv használata vált uralkodóvá. Az Encyclopædia Iranica (Iráni Enciklopédia) szerint Buhara neve a szogd βuxārak szóból eredhet, amelynek jelentése „szerencsés föld” és amely Buqarak alakban származott át az ótörök nyelvbe. Egy másik lehetséges etimológia (amelyet az Encyclopædia Iranica kevésbé valószínűnek tart), hogy a „kolostor” jelentésű szanszkrit Vihara szó török (ujgur átvételéből származik és a buddhizmus iszlám előtti befolyásáról tanuskodik, amely különösen a Kusán Birodalom idején volt erős a régióban.
Térkép - Buhara (Bukhara)
Térkép
Ország - Üzbegisztán
 |
 |
| Üzbegisztán zászlaja | |
Keleten Kirgizisztán, északkeleten, északon és északnyugaton Kazahsztán, délnyugaton és délen Türkmenisztán, délen Afganisztán és délkeleten Tádzsikisztán határolja.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| UZS | Üzbég szom (Uzbekistan som) | so'm or Ñўм | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| RU | Orosz nyelv (Russian language) |
| TG | Tádzsik nyelv (Tajik language) |
| UZ | Üzbég nyelv (Uzbek language) |